Tíz éves a Magyar Borok Bálja
Lassan megszokhattuk, hogy február végének közeledtével a Magyar Borok Bálja koronázza a báli szezont. Az évről évre nagyobb rendezvénynek ezúttal az InterContinental Budapest adott otthont és – ahogy az előző években is – idén is főszerepet kaptak a kiváló minőségű hazai borok, az elegáns ruhák és a tánc.
Írta: Borigo
A borásztársadalom élete meglehetősen szigorú rend szerint alakul: tavasztól őszig kemény, szünet nélküli munka a szőlőben, ősszel jön a szüret, majd a munka a pincékben folytatódik. Az egész évben akad mégis egy nap, ami valóban csak az ünnepről szól. Idén a farsangi időszak végén, február 21-én a szekrényekből előkerültek a black tie dresszkód szerinti legszebb szmokingok és estélyi ruhák, így ezen a szombati éjszakán csak az ünnepé és a csúcsboroké volt a főszerep a Duna-korzón.
Az est kezdetén Tábor István, a szervezőbizottság elnöke, valamint Nyúl Sándor, a Trigránit Zrt. elnöke, az esemény fővédnöke köszöntötték a megjelent vendégeket, majd az est házigazdái, Mautner Zsófia és Jókuti András bejelentette az első fogás érkezését, amelyet Cseh János séf alkotott meg a bálozó vendégeknek.
Az egyes ételek között több színvonalas előadó színesítette a rendezvényt, az est egyik fénypontja mégis a Gál Tibor Emlékdíj átadása volt. A rangos elismerés jelöltjeit az Év Bortermelője cím birtokosai jelölik ki: az idei győztes fiatal borász, Gere Zsolt két jelölést is kapott, nevezetesen az 1996-ban győztes Polgár Zoltántól és a következő évben győztes Bock Józseftől.
A vacsora után beindult az est és a hivatásos táncművészek fellépése után meglepően sok borászról derült ki, hogy a táncparkett ördöge vagy éppen a kaszinók nagymenője. A báli hangulatot csak fokozták az all inclusive fogyasztható pálinkák, pezsgők és különösen az az 56-féle kiváló bor, amely a hazai termés legjavát hivatott reprezentálni. Közel sem kóstoltuk végig az összeset, de annyit mondhatunk, hogy ebben a társaságban nehéz lett volna mellényúlni.
Fennállásának tízedik évébe lépett tehát a Magyar Borok Bálja, amelynek legfontosabb aspektusa talán a borászok társadalmi elismertsége: a rendezvény évről-évre egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy úgy kóstoljuk meg és ünnepeljük az ország legjobb borait, hogy közben körbenézzünk és ott van a kreátor, az isteni nedű létrehozója, akikre kíváncsi a világ és kíváncsi a magyar társadalom. A jubileumi bál egyben a visszatekintés bálja is volt, hiszen az elmúlt egy évtizedben számos pozitív folyamat játszódott le a magyar borászat életében és ezernyi szép tétel született. Talán még nincs meg a nagy áttörés, nincs meg az, ami a magyar éttermeknek sikerült a Michelin-csillaggal, de ki tudja, talán tíz év múlva ez is megtörténik. Sokan megérdemelnék.
